Az Internet of Things kifejezés különböző, egyértelműen azonosítható objektumokra, és azok internet-szerű hálózatára utal. A kifejezést 2009-ben alkotta meg Kevin Ashton, de a koncepció ötlete 1991-ben vetődött fel először. Objektum alatt értjük ebben az esetben az összes olyan elektronikai eszközt, mely képes valamilyen hasznos információt felismerni, "mérni", és ezt kommunikálni is egy másik eszköz felé. Gyakorlatilag bármi, ami a fennt említett meghatározásnak megfelelhet. lehet ez egy számítógép, monitor, hangfal, tablet, telefon, tévé, hűtőszekrény, vasaló, konnektor, villanykörte, autó, traktor, napelem, akkumulátor, de még ventilátor, wc, vagy akár virágcserép is. Nincsenek sem méretbeli, sem pedig felhasználási megkötései ezen eszközöknek.
Ha egy olyan nagyobb rendszerről beszélünk, amely több kisebb alrendszert foglal magába, akkor értelemszerűen az is beleesik az IoT körbe, így beszélhetünk okos házakról, okos gyárakról, sőt okos teniszpályákról is, hogy például a smart gridről, azaz az intelligens villamosenergia-elosztó hálózatokról, és más nagy hálózati infrastruktúrákról ne is beszéljünk.

Az IoT által rengeteg mérés valósítható meg, a mérés eredményeivel pedig megfelelő döntések, optimálisabb körülmények alakíthatók ki. Ezzel idő, pénz és energia is megtakarítható, mindemellett életünk kényelmesebbé és egyszerűbbé válik. Tehát kimondhatjuk, igen, az IoT alapvetően hasznos!